A szépségre, a boldogságra, a bátorságra, és igazságra való törekvés olyan bennünk szunnyadó elemi vágy, amelyet a mai, egymástól elhatárolódó világrendszerünkben sokszor csak egy-egy eszményített alak bőrébe bújva, egy műalkotás hatása alatt tudunk átélni. Ilyen műalkotás Giuseppe Verdi Traviata című műve is, amely generációk szívében ébreszti fel a tiszta, örök szerelem és az önfeláldozás eszméjét, miközben örök aktualitásával fontos kérdéseket vet fel. Átélve életünk személyes drámáit vajon hányszor térünk le mi magunk is a helyes útról? És egyáltalán, mit is jelent manapság a helyes út? A Traviata két felvonása élesen elkülönül egymástól. S mint ahogy a valóságban két ellentétes érzelem – szerelem és fájdalom – sokszor egyetlen érzelmi állapotot alkot, úgy válik a két megfogalmazás egyetlen megkapó, elgondolkodtató, és látványos előadássá.